烟雨迷濛
没了江岫
暂系轻舟
轻挽袖
再斟那角离愁
分明( 文章阅读网:www.sanwen.net )
那声萧奏
那声歌喉
趋了乌云
亮了满天宿
心之域
早已风雨满楼
你为我苍老
我为你消瘦
相顾无言
这个时候
首发散文网:https://www.sanwenwang.com/subject/3553241/